Természet

Nyomtatás

 

TISZA-TAVI MADÁRREZERVÁTUM

Az ezernyi szépséggel váró Tisza-tó rejtett kincseit, páratlan értékeit azok számára tárja fel a “legszívesebben”, akik valamilyen vízi járműről szeretnének vele megismerkedni. A tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott “Világörökség része” megtisztelő címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.

Megközelíteni csak csónakkal lehet – költési időszakban ez is tilos -, de az evezés fáradalmáért bőven kárpótol a ránk váró élmény. A hivatásos és az amatőr ornitológusok legnagyobb örömére ugyanis európai viszonylatban egyedülálló madárvilág alakult itt ki a Tisza-tó létrejötte óta. A természet ismét birtokba vette azt, ami egykor az övé volt. Az élelemben, halban, bogarakban gazdag területre számos madárfaj telepedett vissza, és a vonuló fajok is boldogan fedezték fel a nyugodt pihenés lehetőségét, az ember által nem háborgatott “vízi oázist”.Mielőtt útra kelnénk a nádrengeteg ösvényein, érdemes térképet vásárolnunk, hiszen valóságos labirintus ez a csodálatos vízi világ. Ha betartjuk vendéglátóink írott – és íratlan – szabályait, lélegzetelállító pillanatokban lehet részünk.

Ezen a tájon alakult ki a hazai Tisza legszebb, leggazdagabb gémfaluja. Békésen él itt egymás mellett a méreteiben a gólyához közelítő szürke gém, a varjú termetű, nyughatatlan természetű bakcsó, a fogyatkozó ritkaságok közé számító üstökös gém, a kiskócsag és a kanalas gém, de jól érzi közöttük magát a barna kánya és a fészkét féltőn óvó kerecsensólyom is. A gémfalut víz veszi körül, akár a középkori várakat a vizesárok, de itt még csónakkal sem tudunk előrejutni a vízben felhalmozódott gallyak, kidőlt törzsek szövevényétől.Érdemes tehát beevezni a nádrengeteg egyik belső tisztására, és csendben várni a szorgos madárnépség valamelyik élelmet kereső tagjára. Kis szerencsével megpillanthatjuk a magyar természetvédelem címermadarát, a kiterjesztett szárnyakkal, szél hajtotta selyemfátyolként repülő hófehér nagykócsagot, megláthatjuk a közelünkben hatalmas sebességgel elszálló, kékeszölden csillogó jégmadarat, vagy a halászok, horgászok által nagy étvágya miatt kevésbé kedvelt, szorgalmasan halászó nagy kormoránt, közismertebb nevén a kárókatonát.

 

TISZAVIRÁG ÁRTÉRI SÉTAÚT

A tiszaörvényi Szabics Kikötőből, a belépőjegy megváltása után, egy rövid csónakázással érhető el. A Sétaút egész évben látogatható.
Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek.

Ezeket különösen a fotósok és a csónakos barangolók veszik szívesen birtokukba hosszabb-rövidebb időre. A sétaút pihenőiben bemutatjuk azt a már majdnem elfelejtett, de példaértékű “természet és emberi tevékenység” kapcsolatot, amit a teknővájás, a kosár és gyékényfonás valamint az eredeti tiszai halászmesterség és a kubikos élet jelentett.
A négy ősi mesterségben éppen az a közös amit az ártéri sétány élő környezete kovácsolt össze, mely nem más mint maga a tevékenység tárgya, ami itt él, itt terem

A teknővájást a “nyersanyag” lelőhelye (az ártéri erdők öreg szürke- ill. fehér nyarai) közelében tábort ütő cigány családok végezték. A mesterség apáról fiúra szállt, a család minden tagjának meghatározott szerepe volt az “árú” előállításában. Bemutatásra kerül egy hajdani nyári teknős-cigány tábor, annak lakhelyül is szolgáló ekhós szekere, mint a tábor egyik legjellegzetesebb darabja. A kosár (fűzvessző) és gyékény fonás mestersége már a falusi portához köthető. Ezért ennek bemutató teréül egy faszerkezetes, lábakon álló, nádtetős falusi szín fog szolgálni.

Az érdeklődőket itt megismerhetik a kosár ill. gyékényfonás anyagait, az árú (kosár, szakajtó stb…) készítésének egyes fázisait. A kubikos kunyhónál a folyamszabályozáskor jelentős szerepet játszó kubikosok mindennapi élete elevenedik meg a speciális talicska, a különböző szerszámok és a munkások ottani anyagokból épített lakhelyével. Az ismertető táblák a mesterség és termékei felhasználásáról részletes magyarázatot adnak. A halászmesterséget a Göbe partjára épített korcolt nádtetejű halászkunyhó mutatja be. A tiszai halász “egyszerű, de nagyszerű” nyári lakhelyét és annak praktikusan kialakított környezetét hozzáértő kezek építik fel. A látogatók megismerkedhetnek a halász által oly gyakran használt varsával, a különböző hálókkal és a mester-fogásokkal. A bemutató alkalmával a halászladikok kipróbálására is sor kerülhet.

Túrákról információ és jelentkezés:

 

 

ÖREG PÁKÁSZ TANÖSVÉNY

Tudod, hogy kik azok pákászok és honnan kapták a nevüket? Hallottál már a Tisza menti pákászat hagyományairól? Vajon hogyan szerezték az ősi vízi világ lakói az élelmüket, hogyan közlekedtek az ingoványokon, hol laktak, hogyan élték mindennapjaikat?

Mindezekre a kérdésekre választ kapsz, ha végigjárod a Göbe vízi világába vezető ösvényt. A hol vízen, hol szárazföldön kanyargó Örvényi pákász tanösvény tizenkét állomáson keresztül tizenkét témakörre bontva mutatja be a Tisza menti pákászat hagyományait. A labirintusban barangolók eközben a természet adta élmények sokaságából is csemegézhetnek.

A 12 állomás felkeresése során számos érdekes kalandban lehet kipróbálhatod a lápjárást, lábadra húzhatod az Örvényi Pákász hétmérföldes csizmáját, készíthetsz nádsípot, célba dobhatsz sárgolyóval, játszhatsz csontcsikóval, ha pedig elfáradnál, megpihenhetsz a „nyugalom szigetén”. Kalandra fel! Járd végig egy igazán vadregényes kb. 1 km-es útvonalat az Örvényi Pákásszal és válj a természet részévé!

Túrákról információ és jelentkezés: