Hungarikum lett a Tiszai halászlé!

 

tiszai halászlé

2017. tavaszán – többek között – a helyi önkormányzat kitartó lobbijának köszönhetően a Tiszai Halászlé bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe! Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter március 21-én jelentette be, hogy a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is a hungarikumok sorába emelkedett.

Ahogy a hortobágyi pásztorok a gulyással ajándékozták meg nemzetünket, úgy a halászok a halászlevével. Mindkettő a természettel összhangban élő, egyszerű ember étele. A magyar halászlé lényege a hal, a hagyma és a paprika. Három csoportra osztjuk dunai halászlé, tiszai halászlé és a balatoni halászlé.

Kezdetben többféleképpen is készítették, míg a mai forma kialakult. Eleinte nem készítettek alaplevet, a halat valamint a vérét tették bele a vízbe és csak felhabzás után került bele a paprika és a hagyma. A mai alaplé elkészítéséhez legjobb a vegyes, fehér hal, elsősorban a keszegfélék, amihez a ponty feje és farok része kerül. A megtisztított, kibelezett halak a felaprított hagymával és vízzel együtt kerülnek az edénybe, ahol a hús gerincről történő leválásáig főzik. A levét leszűrik, húsát átpasszírozzák, majd ebbe a sűrű lébe teszik a 3 cm vastagságú besózott halszeleteket, ha van tej vagy ikra az is belekerül. Vízzel felöntik, sóval és a pirospaprika felével ízesítik. Lassú tűzön óvatosan rázogatva főzik, majd befejezés előtt néhány perccel kerül bele a maradék pirospaprika, ami a végső ízt adja meg neki. A Tisza halászlé Települési Értéktárba történő felvételét a halfogyasztás pozitív élettani hatásának, valamint az 1978-óta megrendezésre kerülő Tiszafüredi Halasnapoknak köszönhetjük, ahol főzőcsapatok  mutatják be halból készült ételeiket mind a zsűri, mind a halételt kedvelő vendégsereg előtt.