Magyarország második legnagyobb tava 

 

A Tisza-tó hazánk második legnagyobb, de egyben legfiatalabb – 30 éves – tava, eredeti nevén a Kiskörei-víztározó, amely a Kiskörei vízlépcső által biztosított duzzasztás hatására jött létre. A tó Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán folyó Tiszát öleli, markáns kontúrját az árvízvédelmi töltések adják. A Tisza szabályozása előtt – az 1800-as évek első felében még igazi vadvíz ország volt  ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett.

 A Kiskörei-vízlépcső feletti hullámtéren helyezkedik el a Tisza-tó, a Tisza folyó 404-440 folyamkilométer közötti szakaszán, Kisköre és Tiszabábolna között. A tó középvonal menti hossza 33 km, legnagyobb szélessége 6,6 km – Poroszló és Tiszafüred között -, míg a legkeskenyebb Tiszaderzs térségében, ahol 0,6 km. A két oldali tározó(árvízvédelmi)töltés hossza közel 80 km. A tározó teljes felülete 127 km2, melyből 104 km2 a vízfelület (62 km2 nyíltvíz, 42 km2 vízi növényzettel benőtt), a szigetek és félszigetek területe pedig 23 km2.

Tisza-tavi öblözetek.

Tisza-tavi öblözetek.

A medencék és öblözetek vízmélysége igen változatos. A nagy kiterjedésű, a tó születése előtt gazdálkodásra használt közel sík területeken (rét, legelő, szántó, erdő) 0,8 m-2,0 m között változik. A természetes vízfolyások, holtágak és öblítő csatornák vízmélysége 2,0-5,0 m közötti. A legnagyobb mélységek a főmederben mérhetők, mely 10-20 m között változik.

Az átlagos vízmélységek az egyes medencékben a következők:

  •  Abádszalóki-öböl       2,5 m
  • Sarudi-medence        1,5 m
  • Poroszlói-medence    1,3 m
  • Tiszavalki-medence    0,7 m

    A Tisza-tó tájegységei és a part menti települések

    A Tisza-tó tájegységei és a part menti települések

A nyári vízszint a Kisköre-felső vízmércén mért 725 cm-es szint elérésétől, de legkésőbb április közepétől, minimum október közepéig, vagy utána a 725 cm-es szint csökkentésének megkezdéséig tart.
A nyári vízszintet 725 + 5 cm-es intervallumban kell tartani, ezáltal a tó vízszintje közel állandó, mely biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a használóknak.
A nyári időszak a leghosszabb és a legismertebb a tó hasznosítói és turistái számára.

A vízinövényzet terjedésén keresztül ezekből az adatokból is jól lemérhető a tározó állapotának folyamatos változása, fejlődése, és ebből az átalakulásból természetesen a halállomány sem maradt ki. A duzzasztás hatására a halfauna jelentős változáson ment keresztül. A bekövetkező változásokat az élőhelyi viszonyok alapján több szakértő is előre prognosztizálta. Harka Ákos 1972. február 2. és november 9. között, a Tisza 424-431 fkm szelvényei között végzett varsás felméréssel, összesen 3072 db halból álló mintával rögzítette a duzzasztás előtti állapotot is. Néhány érdekesebb adat a felmérésből, a minta összdarabszámának százalékában:

  • csuka 1,9%
  • süllő 3,8%
  • dévérkeszeg 6,0%
  • karika keszeg 48,6%
  • ponty 1,7%
  • márna 2,7%imagesimages (1)tiszato