A könyvtár jelene

070511-Vendég-PopperPéterTiszafüred alig 12. 000 lakosú kisváros, hazánk egyik hátrányos helyzetű településkörzetében, a Közép-Tisza vidéken fekszik.

Tiszafüred város vonzáskörzetében középfokú körzeti szerepköre miatt mintegy 25-30 ezer fős lakosságot lát el, mindez tükröződik a városi könyvtár tevékenységében. A könyvtár részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményként működik. Az intézmény igazgatójának önálló bérgazdálkodási jogköre van.  A könyvtár fenntartó szerve a Tiszafüredi Önkormányzat, felügyeleti szerve a Polgármesteri Hivatal. [1]

A könyvtár technikai felszereltsége összességében megfelelő, de állandó karbantartásra, megújításra szorul, mert a gépeinket a korábbi években szereztük be.

Az 1990-es évek közepétől használjuk a “TextLib” integrált számítógépes könyvtári rendszert, és abbahagytuk a cédulakatalógusok építését, mivel a digitalizált változat jóval többet tud, sokkal inkább kielégíti a használói igényeket.

A számítógépes kölcsönzéshez 1998 májusában kezdtünk hozzá, mára a rendszer használata megszokott, jól működik.

15mazsola01A városi könyvtár jelenleg 2 db szerverrel, 30 db PC-vel (ebből 20 nyilvános), 4 darab nyomtatóval (egy színes), egy darab fénymásolóval, 6 darab szkennerrel rendelkezik, továbbá, 5 db szünetmentes tápegységgel, 2 db projektorral és egy laptoppal szolgálja a könyvtár látogatóit.

Az informatikai eszközök beszerzését és a könyvtár informatikai rendszerének kiépítését részben a pályázatokon való eredményes részvétel, részben a Tiszafüredi Könyvtárpártoló Alapítvány segítsége tette, teszi lehetővé.

A TextLib integrált könyvtári rendszert két szerver (helyi, illetve a Web-szerver), két kölcsönzési feladatokat ellátó gép biztosítja. Nyilvános Internethasználatban jelenleg 20 gép üzemel. Lehetőséget biztosítunk az általunk birtokolt szoftverek segítségével az olvasók számítástechnikai jártasságának továbbfejlesztésére, szövegszerkesztési feladatok megoldására.

Katalógusunk már 1999. óta webes felületről is használható, ezért a távhasználat évről évre szignifikánsan nő. Elindult a mintegy 44, Textlib integrált könyvtári rendszert használó magyarországi könyvtár közös katalógusa, ez nagymértékben növeli a távhasználatot. De a távhasználat nemcsak a katalógus használatát jelenti, hanem a telefonon és e-mail-ben érkezett kéréséket és teljesítésüket is.

Könyvtári-belső-mostAz Internet adta lehetőség, az Országos Dokumentumellátó Rendszerben (ODR) részt vevő könyvtárak és a TextLib közös katalógusán keresztül néhány perc alatt feladható könyvtárközi könyvrendelés kicsit pótolja könyvbeszerzési hiányosságainkat. Elsősorban a továbbtanuló olvasóink számára jelent nagy lehetőséget. Növekvő tendenciát mutat az elektronikus kérések igénybevétele is, abban az esetben, ha csak néhány oldalra van szükség egy kötetből.

2014. december 31-i adatok alapján: gyűjteményünk összesen: 77.494, ebből 74.468 kötet könyv és bekötött folyóirat, 197 db kartográfiai dokumentum, 1235 hangdokumentum, 17 db nyomtatott zenei dokumentum, 1129 képdokumentum, digitális dokumentumaink száma 208 darab, egyéb dokumentum pedig 240.

Gyermekkönyvtárunk szolgál a 14 éven aluli ifjúság számára, a felnőttek rendelkezésére pedig a felnőtt részleg kínálja köteteit.25-75 % arányban.

A helyismereti gyűjtemény[2] külön gyűjteményként szolgál a helyi emlékezet őrzésére és gondozására a városra vonatkozó kb. 9000 hírlap-, és folyóiratcikk-kivágattal, kb. 4200 fényképpel, diafelvétellel, kb. ugyanennyi könyvtári kézirattal és aprónyomtatvánnyal, számos szakdolgozattal, tanulmányokkal, pályázati munkákkal. Elvégeztük a teljes fotó- és diagyűjtemény digitalizálását.

Már közel négyezer dokumentum található elektronikus” könyvtárunkban, valamint hírlapcikkek, önkormányzati jegyzőkönyvek, helyi vonatkozású egyéb dokumentumok. Helyismereti anyagaink, írott és elektronikus dokumentumaink is az integrált rendszerben kerülnek feltárásra, így katalógusunk webes felületén könnyen visszakereshetőek, akár a testületi ülések anyagai (előterjesztések, jegyzőkönyvek), és minden egyéb, a könyvtárunkba járó három napilap, és az Interneten elérhető, városunkat érintő hírek, dokumentumok.

Rendezvények, programok

130919-Vendég-JókaiAnnaFelismerve az országos, megyei és helyi szakmai tendenciákat és a megváltozott használói igényeket, amely szerint szükséges a korábbi évek stratégiai módszereit felülvizsgálni, vezetésem alatt intézményünk kiszélesítette a rendezvényeinek választékát és körét. Különféle programjaink által megszólítjuk a lakosság szélesebb rétegét, akik hozzánk egy-egy program miatt betérve megismerhetik egyéb könyvtári szolgáltatásainkat is, és könyvtárhasználókká válhatnak. Amíg a korábbi években a lakosok életkora és az iskoláskorú gyermekek megfelelő aránya miatt a könyvtárat személyesen felkeresők száma megfelelő volt, azóta az elöregedés és a fentebb említett okok a helyzethez való rugalmas alkalmazkodást igényelte a közgyűjteményektől.

Egyéniségem és szervezői ambícióim, kapcsolati tőkém miatt szerencsésen találkozott ez az elképzelés a szakmai irányításom alatti helyzettel. Szerencsére az új pedagógus életpálya-modell bevezetése az idei tanévben arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy többször keressék fel tanulóikkal a könyvtárat, és ez szeptember óta érezhető is az iskolákból hozzánk érkező csoportos látogatások számán.

2012-ben összesen 92 rendezvényünk volt, 2013-ban pedig 118, mely nemcsak számában növekedett a tavalyelőttihez képest, hanem arányaiban is: például a gyermekeknek szánt könyvtárhasználati foglalkozások közel felét képezték, (53 alkalom). 2014-ben ez a fejlődő tendencia folytatódott hasonló számarányokkal.

Megtartottuk a hagyományos, gyermekeknek szóló programjainkat, könyvtárbemutató foglalkozásokat, a Szép Magyar Beszéd versenyt, Takarékossági vetélkedőt, a Mesemondó versenyt alsósok számára, író-olvasó találkozókat (például Jókai Anna, Balla M. Anna, Bosnyák Viktória), könyvbemutatókat felnőtt és gyermekolvasóink részére. Új programokkal is bővítettük kínálatunkat: három éve tartjuk az olvasni szerető kis látogatóink számára a Nyári napközis olvasótábort nagy sikerrel, köszönhetően ezt a velünk nagyszerű partneri kapcsolatban levő óvónőnek, aki a szombatonként megrendezésre kerülő családi programot, a Mazsola Játszóházunkat is vezeti már négy éve.

Növeltük és rendszeressé tettük az elsősorban programjainkhoz kapcsolódó kiállításainkat is, teret adva ezzel pl. civil szerveteknek vagy magánszemélyeknek a bemutatkozásra. Idén a helyismereti gyűjteményünk anyagából készült fotókkal nyitottunk.

Klubok alakultak és működnek rendszeresen könyvtáron kívül és belül: az Utazási Klub, a Platán olvasóklub, amelyet a helyi Idősek Gondozási Központjában tartunk, a Francia Nyelvkör és a tavaly bevezetett MOMO klub, valamint beszélgetéseket is szerveztünk felnőttek számára egy-egy téma kapcsán. 2014-tavaszán pedig megalakult a felnőttek olvasói klubja, a Könyvbarát kör.

Mindezekhez az anyagi forrást pályázati pénzekből, egyéb forrásból vagy személyes kapcsolati tőkéből teremtjük elő, nem terhelve ezzel a fenntartó keretét.

Aktívan bekapcsolódunk az országos és megyei programokba is: sikeresek az egyhetes Országos Könyvtári Napok helyi rendezvényei, ahol meghívott helyi kötődésű előadóink és író vendégeink is színesítették ezt a programsorozatot. A szolgáltatásainkhoz tartoztak a rendkívüli vasárnapi nyitva tartás (Könyves Vasárnap), a megbocsátás hete kapcsán ezen a héten elengedtük olvasóink késedelmi díjait, új és régi tagjainknak a hétvégén biztosítottunk ingyenes beiratkozási lehetőséget. Jó alkalom ez a lakosok még szélesebb körének bevonására, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre.[3]

 

[1] Orbánné dr Szegő Ágnes: Vezetői pályázat, 2003. Tiszafüred, 1.p.

[2] Könyvtári szakfelügyeleti jelentés. 2009. július 2.

[3] Prinyi Tünde: Vezetői pályázat, 2014. Tiszafüred

 

A könyvtár története

Könyvtár-régenA tiszafüredi Városi Könyvtár közel 140 éves múltra tekinthet vissza. 1877-ben alakult meg a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, (később Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet, alapítói: Tariczky Endre és Milesz Béla), amely komoly szakkönyvtárral is rendelkezett, majd 1896-ban nyitották meg a városházán az első helyi nyilvános múzeumot és könyvtárat. Az egylet 1942-ben már mintegy 9000 kötettel rendelkezett, a város vezetői mindig szívügyüknek tekintették a közgyűjtemények fenntartását. Valamilyen formában a II. világháború alatt és után is folyamatosan volt könyvtár Füreden, amely intézményesen, Járási Könyvtárként 1952-ben nyílt meg.[1] A könyvtár alapterülete ekkor 96 m2 volt, októberben, a hivatalos megnyitáskor a könyvtárat már 479 beiratkozott olvasó használta. A kölcsönzés részben a régi könyvtári állomány maradékából, részben népkönyvtári letét anyagával indult, amelyet önálló gyarapítás követett. A könyvtár személyi ellátottsága az első években igen hiányos volt, az igazgató egyedül látta el az összes teendőt szakképzetlenül; majd fokozatosan egy-két munkatárssal, köztük adminisztrátorral gyarapodott a személyzet.

Könyvtári-belső-régen1956-ban fordulópontot jelentett a könyvtár életében, hogy Nagy János pedagógus került az intézmény élére, aki egészen 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította a könyvtárat.[2] Az 1956-tól 1970-ig terjedő időszakban rendkívüli mértékben növekedett a kölcsönzési forgalom, s az olvasók száma a lakosság 29-32%-án stabilizálódott. A számszerű eredmények hajszolására szervezett munkarend nem valamiféle szakmai szemléletmód eredménye, hanem a működési feltételek elégtelenségének szükségszerű következménye. Fokozatosan bevezették a szabadpolcos kölcsönzést a járási módszertani feladatokat is ellátó könyvtárban. 1970-es évek elején a zavartalan munkalehetőség hiányával is birkóznak a könyvtárosok. Nem független ettől a szakmailag gyenge, összetételében gyakran változó állomány, amely csak a 70-es évek közepétől stabilizálódott és fejlődött.

1975 után a korrekció irányát a vezetésben sorra került személyi csere – Gaál Sándor veszi át az irányítást -, az 1976-ban megkezdődött építészeti átalakítások, az alapterület bővítése és a felnőtt-részleg berendezésének teljes korszerűsítése együtt határozzák meg. 1975-ben a teljes, tételes állományellenőrzés végrehajtásával, az alap nyilvántartások revíziójával az intézmény megteremtette a gyűjtőköri tervezet elkészítésének, az állomány teljesítményképes feltárásának előfeltételeit. Ebben az évben elkészült az intézmény középtávú közművelődési programja.[3]  A könyvtárnak a várossá válás folyamataiban kimondatlanul, ám érzékelhetően kezdeményező és szervező feladat jutott (könyvhét, könyvudvar, cigánygyermekeknek szánt olvasótáborok, stb).

Tiszafüred a 70-es évek területfejlesztési politikája nyomán fejlődésnek indult. A nehézipar telepítésével 1970 és 1982 közt megháromszorozódott az iparban foglalkoztatottak száma. A betelepülés ezekben az években nagyarányú, az ipartelepítéssel és a nők foglalkoztatásával elérték, hogy némiképp emelkedjen a lakosság száma – nagyszámú új szakemberrel és értelmiségivel is -, ami kedvező hatású volt mind az olvasói létszám növekedésében, mind a városiasodás kialakulásában.

TiszafüredKönyvtárSzakkör-régenGaál Sándor 30 esztendeig tartó igazgatása alatt a könyvtár minden eszközt megragad, hogy az 1984-ben várossá lett település kulturális központtá váljon.[4] A tanács és a könyvtár jó munkakapcsolata teszi lehetővé, hogy az érdeklődők nem csak a könyvekhez, hanem a számukra forrásértékű tanácsi előterjesztésekhez, dokumentumokhoz is hozzáférjenek. Fontos felismerés született: Tiszafüred soha nem volt, s nem lesz aranybánya. A könyvtár élvonalban tartása csak olyan tevékenységi ágban lehetséges, amely nem költség-, hanem munkaigényes. Az igazgató megtalálta az utat, melyen az intézményt a mindenkori politikai vezetésnek is megfelelve a szakma élvonalába tudta vinni és ott megtartani. Következetes és kitartó munkájának köszönhetően a tájékoztató szolgálat megszervezése, szinten tartása a megfelelő szakemberek felvételével sikerült, továbbá a helyismereti anyag országosan is elismert állományának a mai napig tartó folyamatos bővítésével, a zenei és a gyerekrészleg kialakításával és szintjének folyamatos emelésével a könyvtár központi, területi szerepet játszott és tölt be a mai napig. A könyvtár vezetője az olvasószolgálati munkában a szakszerű és pontos tájékoztatás mellett az emberi kapcsolatokat legalább olyan fontosnak tartotta.

A könyvtár életének újabb fordulópontját jelentette az új könyvtár átadása 1987-ben, ekkor költözött új épületébe, mely építészeti megjelenésével, térszerkezetével, berendezésével, szolgáltatásaival, gyűjteményével együtt a szakmai közvéleményben kedvező minősítéseket kapott. A tervezés fázisaiban már közreműködő könyvtáros-építész jelenlétének is köszönhetően a város első olyan középülete volt, melynek bejáratát mozgássérültek és gyermekkocsival közlekedők is nehézségek nélkül megközelíthették. Szolgáltatásai a kilencvenes évekig összességében egyfelől megfeleltek a magyar kisvárosok könyvtáraiban átlagos gyakorlatnak, másfelől helyismereti -helytörténeti tevékenységével iskolát teremtve a település- és intézménytípuson belül referenciahelyként is szolgált.  „Modellértékű ez a folyamat országos szinten is, ahogy a könyvtár, a súlyos gazdasági helyzet, a beruházási stop, stb. ellenére létrejött. Tiszafüredi ravaszsággal, szívóssággal, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetnek fittyet hányva, mégis gyakorlatiasan, ésszerűen, szinte fondorlatosan.”[5]

1995. július 17-én vette át a könyvtár a “TEXTLIB integrált számítógépes könyvtári rendszer” működőképes verzióját s a hónap végén hozzá is fogott a cédulakatalógus kiváltásához, a könyvtári gyűjtemény gépre viteléhez. E munkát 1998. március 18-án fejezte be, azzal, hogy a rendszer jelenlegi állapotában is a korábban megszokott teljesítmény többszörösét teljesíti, néhány esztendeje abbahagyta a cédulakatalógusok építését, mivel a digitalizált változat jóval többet tud, sokkal inkább kielégíti a használói igényeket. A számítógépes kölcsönzéshez 1998 májusában kezdett hozzá, mára a rendszer használata megszokott, jól működik.

[1]    Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története. Kézirat. Tiszafüred. 1982.  10-35. p.

[2]    Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Városi Könyvtár története, in: Együtt, 1987. 3. sz. 4-9. p.

[3]    Nagy Tiborné: A Tiszafüredi Nagyközségi -Járási Könyvtár területi-módszertani tevékenysége 1970-1975. Szakdolgozat. Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 1976. 10-13. p.

[4]     Dr. Tóvári Judit: Tiszafüred ( Új városok könyvtárai) in: Könyvtáros, 1984. 5.sz. 267-271.p.

[5]     Vajda Kornél: A tiszafüredi modell in: Könyvtáros, 1988. 7. sz. 393. p.

szolgaltatasi-dijak