K_P_M_5350 Tiszafüred, Tariczky sétány 8.

Telefon: 59/352-106
E-mail: kisspalmuz@gmail.com

Honlap: http://www.djm.hu/kiss-pal-muzeum.html

Nyitva tartás: 9 – 12 óráig, és 13 – 17 óráig, vasárnap és hétfő kivételével naponta.

Belépőjegy és szolgáltatási árak          

K_P_M_TablaFelnőtt jegy: 500Ft/fő 

Kedvezményes jegy (diák, 62-70 év közötti öregségi nyugdíjas, két közeli hozzátartozó és legalább két, 18 éven aluli gyermekkel érkezők): 250 Ft/fő

Tárlatvezetés: 2000 Ft/alkalom (maximum 40 fős csoport esetén)

Fotózás, videofelvétel készítés: 2000 Ft

Múzeumpedagógiai foglalkozás: 300 Ft/fő

K_P_M_Belsokep_A Kiss Pál Múzeum kiállítóhelyeként működő Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház (Tiszafüred, Malom utca 14.) belépőjegy és szolgáltatási árai azonosak a Kiss Pál Múzeum díjtételeivel.

A Tájház időszakosan, május 1. és szeptember 30. között üzemel, vasárnap és hétfő kivételével naponta 13 – 17 óra között. További információ a Kiss Pál Múzeumban szerezhető.

A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.

K_P_M_TelA múzeum jelenleg is látható állandó kiállítása 2001-ben nyílt meg „Mesterek és mesterművek” címmel. A tárlat rövid várostörténettel indul az első teremben. Ez a rész a XVII. század végi újratelepedéstől tekinti át Tiszafüred történetét, mezővárossá válását.. A második és a harmadik teremben a település hírneves kézműves és háziiparának emlékanyaga látható. Kiemelt helyet foglal el a híres tiszafüredi nyereggyártás, amely már a XVIII. században ismert volt. Az itt készült magyar fanyereg füredi nyereg néven vált nevezetessé. A huszárság hivatalos nyerge volt, a kézművesipar felvirágzását is ez magyarázta. Díszei ősi technikákat, motívumokat őriznek.

KPM_allando_kiallitasMásik, a XIX. századtól szélesebb körben ismertté vált helyi kézműves mesterség a fazekasság volt. Mesterei egyszer égetett feketekerámia gyártásában éppúgy jeleskedtek, mint a magasabb technikai tudást igénylő mázas kerámia előállításában. Ez utóbbiakat színtelen ólommáz fedte, díszítményeit virágbokrok, ágon álló madarak és körzővel szerkesztett rozetták alkották. A Közép-Tiszavidék 40-50 km-es körzetében váltak kedveltté a füredi fazekasok munkái. Ismert készítményeik: a miskakancsók, a lapos pálinkásbutellák, a falra akasztható tálasedények.

K_P_M_Belsokep_Hasonló körzethez jutott el a szintén reformkortól meghonosodott festett, virágozott asztalosbútor is. A magyar bútorfestő hagyományban egyedülálló módon, vésett vagy festett körmezőben jelenítették meg a fő virágkompozíciót, a szegfűt, a gránátalmát. A korai készítmények sötétkék, fekete alapúak voltak. Ládák, nyoszolyák, falitékák és korsólócák készültek ebben a modorban. A XIX. század második felétől új alapszínen, kéken vagy vörösön jelent meg a korábbi ornamentika. Ezt követően merőben új stílus jelent meg, melynek díszítménye nem festett volt, hanem vésett álló leveles csokrok. A XX. századra mindhárom mesterséggel felhagytak.

K_P_M_cehek-Külön vitrin szemlélteti a női szövést, hímzést. Legszebb darabjai a keresztszemes hímzésű dísztörülközők és gyúrókötények. A szövött anyaghoz hasonlóan sokukban tulajdonosuk monogramja is látható. A finom vásznon fehér lyukhímzés is divatos volt. Női fehérneműk, főkötők, ágybeli textilek, terítők kedvelt hímzésmódja volt.

Az ügyesebb kezű pásztorok csont-, szaru és bőrmunkákkal, illetve faragással is foglalkoztak. Körükben a csere, az ajándékozás is szokásos volt. A kiállítás pásztorművészeti része több olyan tárgyat is bemutat, melyet más vidékről ideszegődött pásztorok készítettek. Művészi tehetségüket a gazdag díszítményű karikásostorok is dicsérik.

A kiállítást rövid múzemtörténeti rész zárja, mely archív fotók, régi kiadványok segítségével idézi fel az alapítók sokoldalú munkásságát.